A szülők, Beszélgetés, Titok

Sziasztok!
Mégis itt van a fejezet, hiszen, gondoltam, ha már egyszer megvan, akkor miért is ne. Ez a rész fontos számomra, így egy-két véleményt elfogadnék. Szóval, ha erre jársz, és esetleg van időd... akkor megköszönném.
Adriana

Gondolatok, Forma1 láz, Lelepleződés

Sziasztok!
Először is azt szeretném mondani nektek, hogy a blognak új design-ja lett, mint látjátok. Remélem tetszik nektek, nekem nagyon bejön, de "ízlések és pofonok"! Ehhez hozzátartozik az is, hogy új főszereplőnk van,  egy ismert személy az, Palvin Barbara. Már régóta szerettem volna őt egy blogomba szereplőnek, és hát... itt is van. Tudom, néhányotok szerint ettől "tucatblog" lesz ez, mert mindenhol ő a főszereplő, de ha nem tetszik, nem muszáj így elképzelned Ilariát. Én ilyennek képzelem, és ezt megosztottam veletek, de nem kötelező őt képzelni a karakternek. Kreativitás, képzeljétek el ti is! ;)
Másodszor, ezúton is köszönöm Samantha Row-nak a design-t, nagyon szép lett, gyönyörű az egész!
Harmadszor, ez egy 'potya-fejezet', mert a hétvégén nem tudom, hogy hozok-e majd, de nem akarok elmaradást, szóval itt lenne.
Adriana
Jó olvasást a fejezethez, ez már a sztori egyik legfontosabb pontja, remélem, tetszeni fog. Kommenteljetek, vagy amihez kedvetek van, nyugodtan!

Gipsz le!!!, Visszatekintés, Szerelem

Sziasztok!
Meghoztam a kövit! Remélem, tetszeni fog...

Bocsánatkérés, Ben, Rövid nap

Alig bírtam ki sírás nélkül. Néztem, ahogy végigmegy a padsorok között, és még csak vissza sem néz rám. Egyvalami forgott a fejemben egyfolytában: hülye vagyok. Viselnem kell a következményeit ennek. Elszúrtam, és egy ilyen kedves fiú most már soha többé nem beszél velem. Ezt érdemlem.

Újra az élők között, Ajándék, Sértett

Egész nap agyaltam. Rajta, természetesen. De a sok kattogástól csak még jobban felidegesítettem magam, és már teljesen a Dani-gyűlölő csoport tagja voltam. Szerintem én voltam az egyedüli tag. Sebaj. Figyelmen kívül hagytam Lilla üzeneteit, bár mindegyikben azt kérdezgette, hogy mi történt. Ezek szerint híre ment az osztályban. Biztosan mindenki azt hiszi, hogy könnyen megkapható vagyok. Már az első héten magamra vonom mindenki figyelmét. Ez szívás.

Telefonhívások, Harag, Ki vagyok?

Nem értettem semmit. Azt, hogy miért volt velem ilyen fura, hogy mi volt az a mosoly, a képeket, és összességében semmit sem. Viszont egy valami nyilvánvaló volt: miattam jött. És nekem ennél több nem kellett. Úgyhogy, miután ezt tisztáztam magamban, mást is végig kellett gondolnom. Például, hogy én nem leszek egy a sok közül. Eldöntöttem, mit akarok. Magabiztosabb voltam, mint eddig bármikor, bármiben. Már volt egy tervem.

K...képek, Érzelmek, És... Dani (kétségtelenül)

Sziasztok!
Bocsánat a majdnem egy hét késésért, de a netem nem működött, így nem tudtam hozni a bejegyzést. Remélem tetszik majd...
Talán kicsit elkéstem vele (kicsit...), de nagyon köszönöm az immáron 300- nál is több (!!!!) oldalmegjelenítést. Tényleg boldoggá tesz, hogy ennyien nézitek rendszeresen, és olvassátok a blogot!
Adriana
És akkor jöjjön a rész. Katt a továbbra emberek!!